1. A gyalogosnak joga van ahhoz, hogy egészséges környezetben éljen, és szabadon élvezze a közterületek által nyújtott szolgáltatásokat olyan feltételek között, amelyek kellően óvják testi és lelki jólétét.

2. A gyalogosnak joga van ahhoz, hogy olyan városi vagy vidéki központokban éljen, amelyeket emberek igényeire szabtak, nem pedig a gépjárművek igényeire, és joga van ahhoz, hogy a szükséges szolgáltatásokat gyalogosan vagy kerékpárral elérhető távolságon belül megtalálja.

3. A gyermekeknek, az időskorúaknak és a mozgásukban korlátozottaknak joguk van arra, hogy a városok a könnyű társas érintkezés helyszínei legyenek, ne pedig olyan helyek, amelyek tovább súlyosbítják meglévő gyengeségeiket.

4. A mozgásukban korlátozottaknak joguk van olyan külön intézkedésekre, amelyek a lehető legnagyobb mértékben biztosítják független mozgásukat, beleértve olyan módosításokat is, amelyeket közterületeken, közlekedési rendszerekben és a tömegközlekedésben valósítanak meg (vezetővonalak, figyelmeztető jelek, hangjelzések, számukra is használható autóbuszok, villamosok és vonatok).

5. A gyalogosnak joga van olyan városi területekhez, amelyeket kizárólag a gyalogosok használatára hoztak létre, amelyek a lehető legnagyobb kiterjedésűek, és nem csupán "gyalogos zónák", hanem összhangban vannak a város általános szerveződésével; ahhoz is kizárólagos joguk van továbbá, hogy rövid, logikus és biztonságos útvonalakat kapcsoljanak össze.

6. A gyalogosnak különös joga van azt elvárni, hogy:

a) betartsák azokat a gépjárművekre vonatkozó károsanyag- és zajkibocsátási szabványokat, amelyeket a tudomány elviselhetőnek tart,

b) valamennyi tömegközlekedési rendszerben olyan járműveket állítsanak üzembe, amelyek nem jelentenek levegő- vagy zajszennyezési forrást,

c) „zöld tüdőket" hozzanak létre, beleértve a városi területeken történő faültetéseket is,

d) sebességi korlátokat szabjanak meg, és módosítsák az utak és kereszteződések elrendezését, hogy hatásos védelmet nyújtsanak a gyalogos és kerékpáros forgalom számára,

e) tiltsák meg az olyan hirdetéseket, amelyek bátorítják a gépkocsik szabálytalan és veszélyes használatát,

f) a közúti jelzések olyan hatékony rendszerét alakítsák ki, amely figyelembe veszi a vakok és a halláskárosultak igényeit is,

g) hozzanak olyan külön intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a jármű- és gyalogosforgalom a közutakat, illetve járdákat könnyen megközelíthesse, ott szabadon mozoghasson és igény esetén megállhasson,

h) módosítsák a gépjárművek alakját és berendezéseit, hogy a leginkább kiugró részek simább vonalúak legyenek, és tegyék hatékonyabbá a járművek jelzőrendszereit,

i) vezessék be a kockázati felelősségi rendszert, hogy a kockázatot létrehozó személy viselje annak pénzügyi következményeit (ahogyan például Franciaországban már 1985 óta működik),

j) olyan járművezetői képzési programot működtessenek, amelyet úgy alakítottak ki, hogy a gyalogosokkal és lassúbb úthasználókkal szemben megfelelő viselkedésre ösztönözzön a közutakon.

7. A gyalogosnak joga van a teljes és akadálytalan mozgáshoz, ami a közlekedési eszközök összehangolt használatával érhető el. Különösképpen joga van azt elvárni, hogy

a) környezetbarát, kiterjedt és jól felszerelt tömegközlekedési rendszer álljon a rendelkezésére, amely minden állampolgár igényeinek megfelel, a jó fizikai állapotban lévőktől a mozgásukban korlátozottakig,

b) a városi területeken mindenütt gondoskodjanak kerékpáros létesítményekről,

c) a parkolóhelyeket úgy alakítsák ki, hogy azok ne akadályozzák sem a gyalogosok mozgását, sem pedig azt, hogy a különleges építészeti értékű területeket élvezhessék.

8. Minden tagállamnak biztosítania kell azt, hogy a közvélemény a legmegfelelőbb csatornákon keresztül teljes körű tájékoztatást kapjon a gyalogosok jogairól, valamint az alternatív, környezetbarát közlekedési módokról, és hogy ezek a gyermekek számára az iskolai tanulmányaik kezdetétől fogva hozzáférhetőek legyenek.

(Elfogadta az Európai Parlament 1988 októberében)
forrás